Vannak emberek. Vannak emberek akik egyszerűen úgy gondolkoznak, hogy a saját véleményük a normális. Az "Alaphang"
(Mindenki más bolond, eltévelyedett, hippi, lázadó, szektás és még sorolhatnám, hogy hová lehetne besorolni azokat az embereket akik egy kicsit színesebben kívánják megélni az életüket.)
Mostanában sajnos nem tudok mit kezdeni az ilyen típusú emberekkel. A régebben annyira erős meggyőző képességem és az akaratom, hogy megértessek másokkal számomra fontos dolgokat, kialudni látszik. Csak nézek, s bambulok mint egy kuka, legjobb esetben is csak üresség támad a fejemben mindazon ész érvek helyett amiket pedig harcra készen felsorakoztattam.
Én nem tudom, hogy gyávaság-e vagy inkább a belső énem őszinte és makacs kinyilatkoztatása, hogy nem pazarlok energiát arra hogy ész érvekkel győzzek meg embereket a döntéseimről. Különösképpen igaz ez amikor az ész érvek hatástalanok.
A terv ellen hogy valaki elmegy Indiába fél évre, az észszerűség határain belül csak ellenérvek léteznek. Egy ilyen útra sosem nincs megfelelő időpont, élethelyzet, szituáció, és jaj de még hogy sorolhanám a mondásokat
Mások ellenérveit!
Döbbenetes, hogy mennyien gondolják, hogy lehetőségük, joguk van beleszólni mások életébe!
Nekem nincs lehetetlen én megyek Indiába és ez már nem kérdés, hanem tény!
Viszont úgy tűnik, hogy ezt a belső motivációmat és bizonyosságomat képtelen vagyok olyanok felé képviselni, akik számára tiltott az "Alma íze" :)
Mit is beszélek, nem tiltott, hanem idegen....érthetetlen....ízetlen.
