cím nélkül

Boldog vagyok

Mindketten azok vagyunk.

Utazások Repülőszőnyegen Indonesia part 7 Sumatra Batak esküvő

Utazások Repülőszőnyegen Indonesia part 3 Lombok express

Ezt, a harmadik részt egyszerűen képtelen voltam kintről feltölteni. Ezért most itthonról pótolom.

Utazások Repülőszőnyegen Indonesia part3 from Erika Karolina Mate on Vimeo.

Utazások Repülőszőnyegen Indonesia part 8 Elefánt fürdetés

Utazások Repülőszőnyegen Indonesia part8 from Erika Karolina Mate on Vimeo.

Szumátrai képekben

Utazások Repülőszőnyegen Indonesia part 7 Deep in the jungle

Gadja Gadja

Úgy tűnik a nagy gondolataim mostanában kocsiban zötykölődve jönnek. Most eppen harmadmagammal esek szét darabjaimra egy lerobbant, szétesett jeepben Tankahanbol visszafele a " civilizált" Lukit Bawangba. A melleim a bokámig csúsztak es a szart is kirázta belőlem az út, amit azért tettünk meg, hogy elefántokat fürdethessünk a folyóban. Senki a Bukit Lawangi 20 turista közül nem vállalta az utat. Mi igen. Életem egyik legjobb döntése volt. Olyan csoda történt velünk, amit életem végéig magamban orzok majd, írhatok róla, készíthetek filmet, mindegy, mert ez csak az enyém és meg ezé a három csodalatos embere, akik itt készülnek darabokra esni velem ebben a csotrogányban. Elefánt fürdetés szumatraban a jungle közepén. Rajtunk kívül senki más nincs itt. Omlik a könnyem befele amikor a 10 elefánt megindul a folyó fele. Három bébi is van velük, a legkisebb alig két hetes, a mamája ki sem engedi a lábai közül. Hatalmas ormányával minduntalan visszaterelgeti az elkóborló kicsiket. Ahogy a folyópartra erünk először a szükségleteik elintézésére szólítják fel őket a gondozok. A nemrég szült nősténynek benyúlnak a végbelébe és kézzel segítik ki a székletét. Aztán irány a víz. Bekocognak és pancsolva incselkedve merülnek alá a vízben. Végre mehetünk. Kefét kapunk a kezünkbe és derekig a vízbe merülve sikáljuk ezeket a csodalatos állatokat. A szemük, a szemük mindent elárul! Ezt az értelmet és szeretetet meg emberek között is ritkán erezni. Az én kedvencem egy hatalmas hím, agyara nincs levágva, azt tehetek vele amit csak akarok. Sikálom a füle tövét, ormányát, talpat azt is megengedi, hogy megfogjuk a nyelvet. Csak amikor megmozdítja hatalmas fejet, akkor fogom fel, hogy ki el is állok szemben. Szeretlek, súgom a fülébe és azt érzem, hogy érti. Nem is érzem, tudom. Közben a kis kópé bébi, akik szinten a derekamig érnek , elkezdenek molesztálni minket. Az ormányukkal megfogjak a kezünket nyilván banánt akarnak amit kapunk is a gondozóktól, úgyhogy jön ránk mind a 10 fáni, akinek nem jut az jól lelocsol az ormányával. Csodalatos, hogy mi mindent megtehetünk, senki nem szol ránk semmiért, hanem az elefántokat figyelmeztetik szóval, hogy ránk ne ijesszenek. Nem vagyunk ijedősek, mar a hatalmas agyart markolom és csókokkal halmozom el szúrós tűpárna fejét. Aztán lassan egyesével elindulnak visszafele az erdőbe, mi pedig szótlanul, elefánt szagúan leülünk a földre. Ezt nem lehet feldolgozni, konzerválni, megírni, megfilmesíteni. Ez is csak egy gyenge próbálkozás volt. Soha többe nem akarok elefántot SEM!!!! állatkertben látni. Szumatra, Szumatra

Utazások Repülőszőnyegen Indonesia part 6 We gonna be a billioner

Még egy pér kép Baliról

Hajnali 5 óra. Csomagolás. Irány SUMATRA! Jelentkezem. :)

Utazások Repülőszőnyegen Indonesia part 5 The island of dragons

Utazások repülőszőnyegen INDONESIA part5 from Erika Karolina Mate on Vimeo.

Utazások Repülőszőnyegen Indonesia part 4 Sun & Mushroom

Utazások Repülőszőnyegen INDONESIA part4 from Erika Karolina Mate on Vimeo.

Just a perfect day......

Az út Moniba lélegzet elállító, az én lélegzetem azonban attól áll el inkább, hogy 5-en nyomorgunk a kocsiban és büdös van meg meleg na meg a két belga öreglánynak be nem áll a szája és a belga english nem szép at all. Az út nem túl hosszú és pár óra múlva szerencsére megállunk végre Moniban, ami jelenleg egy kis porfészeknek tűnik a rizsföldek között. Jó jó a tavak faszák lesznek , de what else? Andi dönt szállás ügyben, mert ma nem vagyok túl jó paszban, kezd fájni a fejem is. Valószínűleg napszúrást kaphattam, mert estére már durván migrénem van, úgyhogy korán, este nyolckor egy demalgonnal, meg egy izomlazítóval kell kiütnöm magamat, mert fájdalomcsillapítóm na az nincs. Migrénnel együtt alszom el.

Ébresztő hajnali négykor, ugyanis indulni kell a tavakhoz, csakhogy szakad az eső, mintha dézsából öntenék, ez azonban most tényleg helytálló. Vissza az ágyba. Hat órakkor ébredünk, még mindig kegyetlenül lóg az eső lába, ráadásul kómás vagyok a tegnapi drogoktól. Délelőtt dolgozom egy kicsit, közben lecsúszik egy üveg arak, méghozzá ez nem rizsből készül, hanem pálmából, úgyhogy ez legalább iható.

Van két motoros fiúnk. Mikrofon frizurája van mind a kettőnek, és ez általánosan jellemző Monira. Mindenki Bob Marley szeretne lenni, amit most már lassan értünk is. Olyan egyszerű a szövege, hogy azonosulni tudnak vele. –no woman no cry......dont worry be happy,...welcome to my paradise....már én is tiszta reggie fun lettem. :)

Itt egyébként teljes sister and brodherhood van és hatalmas keresztek lógnak mindenki nyakában. Na szóval a két brada előállt a motorokkal, hogy elvigyenek minket egy hot springbe, ami történetesen egy rizsföld közepén van.  Minden amit a mikrofon fejük mögül látok, az lélegzet elállító. Szerények, nem sokat szólnak, de a forró vízbe bizony bemásznak mellénk.

Pont úgy néz ki a hely, ahonnak kígyók kúszhatnak elő a levelek és kövek alól, de ők azt mondják nincs kígyó, úgyhogy nincs. Egy kis bomba kinézetű speakerből zenét hallgatunk, reggiet mi mást és előkerül egy üveg arak is, amit szeretni ugyan még mindig nem tudunk, de legalább hatásos.

A víznek termál szaga van és az ajzatban lévő kövekket rendesen le bodyscrabozzuk egymást.

A fiúink annyira édesek, egyetlen ismerősöm sincs aki hidegvérrel állná, hogy a termál vizben dörzsöljük egymás  bőrét Andival, de ők olyan kis szégyenlős gyerekek. A hangulat a tetőfokon, a rízsföldön dolgozó parasztok is inkább minket bámulnak, ahogy énekelünk és táncolunk a talpalatnyi kígyótanyán a vízben :)

A gombázás óta csak aranypontokban gondolkodunk Andival. Ő kapot egy aranyalmát a szállás kiválasztásáért, én meg egy aranygombát, mert eszembe jut, hogy hátha most tiszta fent az idő, nézzük meg a tavakat most. Felmotorozunk  hát a hegyre, a motorosfiúmnak, akinek ma van a születésnapja, plusz valentin nap is van ugye, bedugom a fülébe az egyik fülhallgatómat és Bob Marley-re motorozunk felfelé a Flores jungle-ban. Jól sejtettem, az idő tiszta, ugyan a tavak nem három színben játszanak, „csak!“ Szar türkizkék az összes, viszont megint senki nincs rajtunk kívűl, és olyan szép az egész, hogy sikongatnom kell a gyönyörűségtől. Csinálunk pár szar fotót, ha már felkaptattunk ezekért a szar :) tavakért a hegyre aztán irány haza. Egy gyors zuhany után letelepszünk az étterembe, arakot iszunk, születésnapot ünnepelünk. Mi mindent ki lehet hozni egy esősen induló napból........