2008. március 17., hétfő

Tibetrol szomoru szivvel

Szivem legmelyebb bugyraig el vagyok keseredve. Nem azert mert lotek a Tibeti kiruccanasnak, Mert azt a ket hetet amit Tibetre szantunk Nepalban is el fogjuk tudni utni valahogy, hanem azert ami tortent Lhasaban. McLeod Ganj -ban vagyunk az Indiai kis Tibetben. Tegnap eletem legszebb buszutja soran a szivem csordultig volt boldogsaggal, csak azert nem sms-eztem nektek Pisti es apuek mert nem tudtam volna 5 mondatba beleszoritani azokat az erzeseket amiket akkor ereztem, amikor a vegtelennek tuno siksagbol megpillantottam az egig ero oriasokat. A legszebb hegyeket, istenem ugy nonek ki a foldbol, olyan megdobbento hirtelenseggel es szedito magaslatokba.
Itt vagyok hat, ahova mindig is vagytam titkon, a Himalaya labainal es majd eljutok Tibetbe is, most pedig a Dalai Lama oszentsege rezidenciaja fele tartok.
Es ma reggel ahogy felebredek kapjuk a hirt, hogy mi tortent Lhasaban. Nem hiszem el, hogy Kina ujra es ujra megteheti ezeket a disznosagokat buntetlenul! Mi a szarert nem tudnak egy kis autonomiat adni ennek a csodalatos orszagnak, hiszen nekik legfeljebb erofitogtatas miatt kell ez az apro kis elszigetelt orszag! S tortenik mindez ugy, hogy az egesz vilag Tibettel szimpatizal, de a gazdasagi erdekek miatt nem tortenik semmi.
En a magam reszerol szeretnem, hogy sokak bojkotaljak az Olimpiat, de ha nem is teszik remelem, hogy veres Olimpiakent marad meg a koztudatban es nem hangzik majd el a vegen az ahitott "jo olimpia volt" a NOB suketnek vaknak es nemanak tuno elnoke szajabol.

4 megjegyzés:

Zsani írta...

...nagyon szomrú dolog ez...a világ sajnos a pénzről és a hatalomról szól...őszintén sajnálom....

Évi írta...

Megint a sprotolók isszák majd meg a levét a hatalmi harcnak,akik beccsülettel felkészültek életük egy szakaszát erre áldozzák és esetleg kénytelenek bojkottálni az Olimpiát.Ártatlan békés embereket leölni a legnagyobb aljasság.Sajnos ilyen a világ de azért számtalan jóérzésű ember él még a földön ahogy az utatok során is tapasztaljátok.Ölel anyóskád

mamcid írta...

Drága Erika. Most tudattam Apuval hogy nem lesz tibeti utazás. Nagyon vágytam eljutni és fogalmam sincs valaha sikerül-e meglátnom. IRJATOK MINÉL TÖBBET ,biztonságos-e a helyzet . REMÉLEM, hogy ezt a szörnyüséget nem bocsájtja meg a világ Kinának. Hogy folytatjátok az utatokat tovább.... Velem csak annyi , Nepálból még áttekinthetek , ha összejön. Csók mam

ericska írta...

Mami dragam, remelem, hogy osszejon neked, mi ott leszunk es varunk teged nagyon.

Evi, hidd el, hogy en is nagyon sajnalnam a sportolokat, de most itt es most ezen a helyen nem tudom egy merlegre helyezni egy derekbatort sportoloi kariert szaz es meg ki tudja hany derekbatort emberi elettel.

Az Olimpia pedig ugyis meg lesz tartva es a vilag pedig konnyes szemmel figyeli majd ahogy a sportolok apro szolidaritast kozvetitenek Tibet fele, de sajnos ez csak egy buborek.

Itt minden nagyon rendben van, pusszancs