Anjuna hippi piac.

Vagator beach:

Filmeket fogok idezni. Ahol most vagyunk, a Palolem beach onnak lehet ismeros aki latta a Part cimu filmet Leonardo Di C-vel. Na azokat a reszeket forgattak itt amik meg a szigetre atuszas elotti reszek, a part a bungalokkal, ahol a terkepet megtalalja.

Az Anjuna market pedig a Bourne relytely masodik reszeben itt kezdodik, itt szaladozik a Matt Damon a Marie baratnojevel.

Baga beachrol motorcsonakkal mentunk at Anjunara....mentunk, inkabb repultunk. A beach gyonyoru, vadregenyes, sziklas es a szilkakon mar kezdodik is a piac. Imadom. Nem csoda, hogy egy piacon szerettem bele azsiaba. Csak par konnyu ruhat veszunk, meg papucsot, nincs szuksegunk semmire. Palmafak kozott ki nem fejezheto termeszeti szepsegben csavargunk, de a szankat megis a a fazonoktol tatjuk el. Belebotlom Andiba, nem vasarol, csak bamulja az embereket, olyan kidiszitett arcok es testek amilyeneket meg o sem latott. Pedig mar latott egysmast a nagyvilagban. Es a piac kozepen meglatjuk. Es meghaljuk. es nem ereszt tobbe minket. Nem is probalom meg leirni, hogy milyen termeszeti kozegben ott all a bar, Tobbszaz megdobbento kinezeto hippi chillout-ol, a zenekar hangszereibol pedig olyan zene tor elo, ami itt es most a legjobb ami velem tortenhet. Furulya, Fuvola, szitar, tibeti kurtok, mandolin. Azonnal tudatmodosulok, nem kell semmi, pedig lenne (hihi) csak hallgatom ezt a zenet megbabonazva.
Guritgatjuk a vodkakat lefele a fertotlenites neveben, mar nem birok ulve maradni, tancol a labam magatol. Kis nad emelvenyen pillantom meg a legnagyobb jointot amit valaha lattam, fel meternel is hoszabb es ide erzem a hasis illatat. Mellettunk egy angyali mosolyu indiai srac tancol, hirtelen mar ismerjuk is egymast, o a mi Maharadzsank. Egymas utan hozza a koroket, tancolunk es beszelgetunk, de nem tudom, hogy mirol. Be vagyok rugva, de nem az alkoholtol, hanem ettol a kozegtol, emberektol es hangulattol. Hirtelen ekszerek lognak rajtunk, fulbevalok, lancok, Maharadzsank akasztgatja rank. Nincs rupiank, termeszetesen ezen a szent helyen, nanahogynincs. Se automata, se penzvalto. Maharadzsat kerjuk meg, hogy valtson, de megrazza a fejet, szo sem lehet arrol, hogy o elvegye a mi penzunket!!!!!!!!!! inkabb meghiv vacsorazni, aztan kialkudja a taxiarat, kifizeti es mar megyunk is hazafele. Csak meg a kezunkbe nyomja az osszes CD-jet a bandanak, muszaj megolelnunk.
Nevjegyerol megtudjuk, hogy epitesz. Egy angyal szalt le kozenk egy par orara, elhalmozott a szeretetevel es hagyta nevjegyet orokre a szivunkben. Koszonom.

Felek, sok szerdan fog eszembe jutni, hogy ma van az Anjunai fleamarket!