2008. május 7., szerda

16. Nap / Ghandruk - Pokhara

Visszateres.
Persze a nagy tegnapi csalodottsagban azt elfelejtettem leirni, hogy micsoda gyonyoruseg tajon ereszkedtunk (es emelkedtunk) az elmult ket napban. A taj valodi dzsungele vatozott es a fakon meteres mohas novenyek csungtek mindenhol. A viragba borult fak es a hihetetlen dus vegetacio azert azt sugalja, hogy az eso errefele nem ritka jelenseg.
Malac azt mondja, hogy az Annapurnak kor egyben a legszarazabb es a legcsapadekosabb trekk egesz Nepalban. Jo tudni, hogy akkor nem csak szerencsetenseg az idojaras, tenyleg minden nap esik. Legkozeebb komoyabb vizallo ruhazatta jovunk az ABC-re.

Ebredes Ghandrukban. Reggelizunk a teraszon es az oly kegyes Annapurna csak megmutatja magat. Bamuljuk a paraba burkolozo istenseget es elmorzsolom a konnycseppet a szemem sarkaban. Komolyan olyan vagyok mar, mint egy jatekbaba, amit ha a hegy fele forditanak sir. (ha vizszintesbe fetetik pisilnie kell :-)
Azert kicsit komolyabb dolog most, mert a nagy isteneimet bucsuztatom egy idore. A elmult ket hetem minden perceben es pillanataban velem voltak, ok voltak minden oromunk okozoi.
Szerettek bennunket, korbeoleltek a szeretetukkel egyetlen egyszer nem forditottak haragos arcukat felenk. En imadom oket, nem hegyeknek, vagy holmi termeszeti kinovesnek tekintem oket, szamomra ok az istenek. Mindent tudnak a vilagrol amit mi csak szeretnenk ismerni, osszes reszecskejuk egykoron a vilagegyetembol keveredett erre a fold nevu bolygora. Latom a gyurodeseket, ahogy uristen micsoda erok mozgattak es mozgatjak foldunket, a fold anyat, a fold istent. En teljesen hulyenek neztem a hegymaszokat, mert azt hittem, hogy az egesz csak egy fajta harc a a korlatainkal es a termeszettel. Az sosem jutott eszembe, hogy egyszeruen csak jo kozel lenni hozzajuk. Minel kozelebb! Hogy erezhessuk a szeretetet, az energiait amiket folyamatosan omlesztenek ki magukbol. Sirok, mert ideje kilepnem a templombol, a vilag legnagyobb szentelyebol ahol kozelebb voltam az Istenhez mint barmikor az eddigi eletem folyaman. Erzem, hogy szeret es nem fog elfelejteni szeretni akkor sem, ha majd hazaterek es semmitol sem kell felni csak "csinalni az eletet" lehetoleg minel egyszerubben, hinni abban, hogy az almok megvalosulhatnak mint ahogy az is megvalosult, hogy itt csungok az Annapurna egyre homalyosodo csucsan ma 2008 majus 6.-an a het egyik napjan, ammirol foggamam sincs melyik.
Nehezek a lepesek lefele. Sokkal nehezebbek mint felfele.


Es nem hagy cserben, mert az utolso reggelen megmutatja magat az Annapurna South es ott mogotte, a gerinc mogotti pukli, az Annapurna I.

12 megjegyzés:

Ágopapa írta...

Nehéz ezekhez a képekhez megjegyzést füzni!Örülünk,hogy épségben lent vagytok.Ölelünk titeket.Dodo,Ágo:)

ericska írta...

Koszonjuk nagyon, mar rettenetesen hianyoztok es sokat gondoltunk ratok az uton, hogy bizonyos reszeket biztos, de lehet hogy az egeszet imadtatok volna!
Mar nemsoka jovunk!
puszi

Unknown írta...

Kedves Era, Andi, Chris!
Segítséghez fordultam a "Hogyan gratuláljunk megfelelő szavakkal a Barátaink csodálatos teljesítményéhez és köszönjük meg nekik méltó módon az élményeiket, melyeket képekben és írásaikban megosztottak velünk" című internetes enciklopédiához, de sajna még mindig nehezen jön össze, hogy értékelhető módon érzékeltessem az ÉLMÉNYT. Idáig sokat nyeltem, nyelegettem, de a monitort nézve a látásommal, vagy esetleg a képernyő kontrasztjával van baj, mert sajnos nem látok élesen. Mondjuk ez legyen az én problémám, Ti meg csak emésszetek, emésszetek, mert nem mindennapi a "falat", melyet magadétoká tettetek!
Pusszancs, gratula és KÖSZÖNÖM!

chris írta...

Huuuuuu!

Ez egy nagyon kedves komment volt.
Lehet, hogy meg sem erdemlunk ennyi dicseretet!

Pusza mindenkinek!

Évi írta...

De megérdemeltek ennél többet is.Era zászlaja teljesen meghatott mindenkit. Hihetetlen hogy ott fent még erre is gondoltatok. Nem is tudom miből van ez a lány összegyúrva, energia? érzelem? ...és még mi minden. Na és te Chris,ahogy írsz, ahogy érzel, ahogy ezt átadod nekünk is és a rengeteg energiád? Hát igen kicsit már nekünk szülőknek is nagy az arcunk,de lehet hogy csak a lelkünk.Puszi.

ericska írta...

Evikem, Krisznek is van zaszloja, a teljes csaladotokkal, meg reszletesebben mint az enyem, ugyhogy hasonlobol vagyunk gyurva.
Egyebkent ez volt a legjobb programunk elozo este Pediben.
pusza

ra írta...

nice to know u were in INDIA......i don know what language uve written here....must be spanish or german.....but seeing the photographs i figured out that u were in INDIA.....i hope ur journey was memorable...do visit us next time too....



regards,

rahul aggarwal

www.rahul-aggarwal.blogspot.com

ericska írta...

Hi Rahul,
Its hungarian :-)
Thanks we had a great time in India and we have in Nepal.
And sure we come back again!
regards

Vili és Dóri írta...

Drágáim, nagyon büszkék vagyunk rátok és annyira jó olvasni a soraitokat. Sokszor annyi mindent szeretnénk visszajuttatni az érzésekből amit adtok nekünk, hogy elfogynak a szavak, de remélem a pozitív gondolataink ott vannak veletek mindíg!
Puszika : Dóri és Vili

ericska írta...

Olyan jo, hogy vazgytok es nemsokara latjuk egymast!
puszika nektek

Névtelen írta...

Nice blog. Thats all.

ericska írta...

Thank you and for everybody very much!!!!!!!!