Megjottunk. Itt ulok Pokharaban es nem tudom, hogyan is tortenhetett velunk, hogy vege lett.
Valogatom a kepeket es egyre csak sirok, mert magam sem hiszem el, hogy ott jartunk, mi jartunk ott!
Tizenhat nap, 220 km, 6500 meter szintkulonbseg fel es le,( ja es akkor meg nem szamolom a hullamvasutazasokat) 96 ora maszas mindez korulbelul 440000 lepesben.
Egy alom volt. Probaltam naplot irni, de nem igazan sikerultek jol az irasaim. Az tortent ugyanis, hogy mar az osszes "leg" jelzomet elcsepeltem (megjegyzem jogosan) Indiara es nem tudtam semmivel sem azokat folulmulni. Tizenhat nap, mind a 24 orajaban leirhatatlan tajakon keltunk at es megfogalmazhatatlan erzesek omlottek keresztul rajtam.
Most itt ulok, hogy megosszam veletek a kepeinket, fogadjatok szeretettel mert szamunkra a legfontosabbak es majd kiderul, hogy mit sikerul igy utolag a jegyzeteimbol osszehoznom. Tobb nap lesz amig minden kephez iras is kerul fel, de nem adom fel es azon leszek, hogy keszen legyek mire anyum jon.
Koszonjuk, hogy gondoltatok rank sokat, mi is ratok tenyleg nagyon sokat.
2 megjegyzés:
Éljjjjjjjjjjjjen, megjötteket!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Várom a képeket és a beszámoló hegyeket:-)!!!!!!!!!pussz
Ive read this topic for some blogs. But I think this is more informative.
Megjegyzés küldése