Magamban

A sivatagi homokviharban kezdem el irni a vadiuj borkotesu Ganeshas naplomat. Meg kezbe venni is jo.
Kint nagyon kavarog a por ezert kenytelenek vagyunk a mai fesztivalos programunkat torolni, bar nem is hiszem hogy megtartanak a teveversenyt, hat nincs az az epeszu aki kimenne ebbe az orult porba. Szegeny erdelyi barataink, akiket nehany napja ismerunk, pont ezt a napot fogtak ki a teve safarira. Segit rajtuk vagy sem, mi sokat gondolunk rajuk.
Mi meg most orulunk csak igazan a kiralyi lakosztalyunknak es az osszes kulso ablakunkat elreteszeljuk. Am befele, a belso udvar fele nyugodtan nyithatunk, mert csak feny es mese aramlik befele por egy szem se. Csinaljuk a semmit. Igazandibol semmihez sincs kedvem, de ez most nem egy negativ allapot, fogalmazzunk inkabb ugy, hogy ennyi zepseg es erdekesseg kozott szuksegem van ra hogy megpihenjek. Meglepoen gyorsan el tud telni egy-ket kenyszerpihenos nap es raadasul meg jol is erzem magam benne. Mintha eddig tulporogtunk volna? Lassan mar egy hete vagyunk Jailsalmerben, de meg szinte semmi latvanyossagot nem neztunk meg. Ez meg akar barbar dolognak is tunhet, de nem az. :-)

Legfokeppen elriszt az iszonyat turista tomeg, akik 11 es del kozott egy oraban probalnak meg bepreselodni a Jain templomba. Termeszetesen ezen a jelensegen a fesztival jelenlete sem segit.
Itt ulunk a kis vilagunkban ahol zenet hallgatunk es most mar a magyar zenek is elokerulnek. Haboruba indulunk, mig nagymamak a fonalukat gombolyitjak es a ter is a mienk. Uvolt az LGT a Jailsalmeri arany erod bastyajabol, mi enekelunk teli torokbol es most innen ennyire messzirol olyan, de olyan jo magyarnak lenni.


Reggelre elul a vihar, csak a homokszemcsek nem tudnak megnyugodni. Pakolaszunk, mert koltozunk at egy olcsobb helyre. Tgas es kenyelmes szobat talaltunk, melynek negy hatalmas ablaka nyilik az erod falabol kifele, ugyanazzal a kaprazatos kilatassal. Egyikuk parkanya vagy jo meter szeles, parnak es matracok vannak rajta. Hadenehogymar meg jobb legyen ez a szallas potom szaz rupiert fejenkent! (450Ft) Itt gubbasztok most a Malacommal, mig Andi valamifele szorzeteltavolitasi akcioba kezdett valami helyi spanak alcazott kutricaban. Ma reggel becsuletunkre szoljon szepen felsorakoztunk mi is a buszos csoportok moge es bebocsajtast nyertunk a Jain birodalomba. Hat nem bantuk meg. Tobbezer kobol faragott buddha ucsorog a het templombol allo kofaragott diszes epuletcsoportban. Par fenykeppel fogom utolag kiegesziteni a bejegyzesem, mert szavakkal ezt ugysem tudom ertekenek megfeleloen leirni. Tobb tucat Buddhat simogatok vegig es a hatalmas elmenyt csak az alufolias simledeses fenyvisszaveros sapkaba csomagolt japan fehernepek (az tuti, hogy az UFO-k az o agyukbol semmit sem tudnak kiolvasni) es a keregetest enyhen tulzasba vivo szentemberek rontjak kicsit. A palotat viszon nem nezzuk meg. Eloszor is szazezren vannak a jegyeladasnal, masodszor meg 250 rupcsi a belepo es ez itt es most roppant oknak tunik, na meg amugy is kicsodalkoztuk mar magunkat mara. A nap teljes hatralevo reszet az ablakban toltjuk. Arrol beszelgetunk a Malaccal, hogy nekunk szinte teljesen egyszerre itt Jailsalmerban ert veget a nyaralas, mert ez ami most kezdodik ez mar valahogyan egeszen mas. Furcsa, de nem hajt a verem, hogy minden latvanyossagot megnezek, meg akkor sem ha az is lehet, hogy soha nem terek iode vissza.
Sokkal inkabb ucsorgom itt a varos felett es bamulom a csende es lassu torteneseket, fejemben meg a hatalmas gondolatok. Ez persze a masik rohejes dolog! Ugyanis semmifele hatalmas gondolataim nincsenek. Azt is mondhatnam, hogy kong a fejem az uresegtol. Es meg milyen jo is ez!!!!! Hosszu orakon at elvagyok magammal. Valoszinuleg ez nem egy allando allapot, sot biztosan tudom, hogy nem az. Ahogy megyunk tovabb ujra es ujra raporgunk majd dolgokra es latnivalokra es ez semmifele keppen nem valami magasabbrendu mentalis allapot.
A soksoksoksok dolog es latnivalo utan itt most megpihenek en.
De holnap mar egy uj nap virrad rank, tevere pattanunk es irany a sivatag. A csillagos eg alatt alszunk majd, tabortuzet gyujtunk es hat remelem hogy nagyon de nagyon jol sikerul majd.